körutazások
Dalmáciában, Zadartól délre egy kis faluban, Sveti Filip i Jakov-ban szálltunk meg egy apartmanházban, melyet egy magyar utazási iroda üzemeltetett. Saját autóval mentünk, de akkor csak Zadar (ma Zára) előtt volt kb. 20 km-nyi autópálya, így az egész utat 2x1 sávos főúton, hol araszolva, hol meglódulva tettük meg a bődületes hőségben. Ráadásul szombaton, amikor Horvátországban mindenütt turnusváltás volt…
A szálláshelynek (amúgy first class) volt ugyan saját étterme, de személyzethiány miatt nem üzemelt, így a félpanziós ellátásunk egy közeli étteremre hárult. Mit mondjak, a kaja borzalmas volt.
És mindenütt hatalmas embertömegbe botlottunk. Például a Krka vízesés aljánál, a tó környékén annyi szabad hely nem volt, hogy egy törölközőt leterítsünk…
Kiránduló hajóval átruccantunk Kornati szigetére ahhoz a kis tóhoz, ahol egykoron az NDK-s filmsztár(!), a szerb származású Gojko Mitić főszereplésével „Az Ezüst-tó kincsét” forgatták. Akkora volt a hőség és a szárazság, hogy még rágyújtani is tilos volt, nehogy az egész környék lángra lobbanjon…
Szánjuk-bánjuk, de egy nappal előbb, már pénteken hazaindultunk, elkerülendő az odafelé tapasztalt autós rémálmot.
Szumma szummárum: sajnos rosszkor voltunk rossz helyen!
A szálláshelynek (amúgy first class) volt ugyan saját étterme, de személyzethiány miatt nem üzemelt, így a félpanziós ellátásunk egy közeli étteremre hárult. Mit mondjak, a kaja borzalmas volt.
És mindenütt hatalmas embertömegbe botlottunk. Például a Krka vízesés aljánál, a tó környékén annyi szabad hely nem volt, hogy egy törölközőt leterítsünk…
Kiránduló hajóval átruccantunk Kornati szigetére ahhoz a kis tóhoz, ahol egykoron az NDK-s filmsztár(!), a szerb származású Gojko Mitić főszereplésével „Az Ezüst-tó kincsét” forgatták. Akkora volt a hőség és a szárazság, hogy még rágyújtani is tilos volt, nehogy az egész környék lángra lobbanjon…
Szánjuk-bánjuk, de egy nappal előbb, már pénteken hazaindultunk, elkerülendő az odafelé tapasztalt autós rémálmot.
Szumma szummárum: sajnos rosszkor voltunk rossz helyen!
Kréta, 2004. nyaralás
A legprofibb (német) utazási iroda szervezésében repülős út, szállás az Astir Beach Hotelben (Gouves, Heraklion).
Itt autót is béreltünk (Toyota Yaris), mellyel bebarangoltuk a sziget nagy részét: Gouves, Agios Nicolaos, Rethimno, Elounda, Lerapetra. Ez utóbbi a sziget déli oldalán található, és olyan remek volt a tenger, hogy ez lett életünk legemlékezetesebb fürdőzése.
Természetesen terveink között szerepelt Knósszosz (az egykori Minószi civilizáció központja) bronzkori épületegyüttesének megtekintése is, ám elvétettük az útirányt, úgyhogy ez az élmény lemaradt… Akkor még nem volt Emese (így becézzük a GPS-t a „Köszönjük Emese!” mintájára), térkép (főleg görög feliratos) olvasásban pedig egyikünk sem kapna aranyérmet…☺
Itt autót is béreltünk (Toyota Yaris), mellyel bebarangoltuk a sziget nagy részét: Gouves, Agios Nicolaos, Rethimno, Elounda, Lerapetra. Ez utóbbi a sziget déli oldalán található, és olyan remek volt a tenger, hogy ez lett életünk legemlékezetesebb fürdőzése.
Természetesen terveink között szerepelt Knósszosz (az egykori Minószi civilizáció központja) bronzkori épületegyüttesének megtekintése is, ám elvétettük az útirányt, úgyhogy ez az élmény lemaradt… Akkor még nem volt Emese (így becézzük a GPS-t a „Köszönjük Emese!” mintájára), térkép (főleg görög feliratos) olvasásban pedig egyikünk sem kapna aranyérmet…☺
Kos, 2005. nyaralás
Szintén a már említett utazási iroda szervezésében repülős út a piciny görög szigetre, mely 40 x 8 km-es méreteivel és 34.000 fős lakosságával a Dodekanézosz szigetcsoport sorrendben harmadik tagja.
A fővároshoz (mily meglepő, azt is Kosnak hívják) közeli Continental Palace szállodában laktunk, melynek parkját csodálatos leander bokrok (ld. bal oldali kép!) övezik. Innen pedig csak egy ugrás a tenger. Két fürdés között a leander bokrok alatt, a hűsítő árnyékban ejtőztünk.
Hozzáteszem, a szigetnek remek a klímája. Bár nyáron meleg van, de az állandóan fújdogáló szél igazán elviselhetővé teszi azt.
Kostól csak egy köpésnyire van a török kikötő- és üdülőváros, Bodrum. Hajóval átmentünk megnézni, nagyon kellemes és szép hely. A nejem nagy örömére jártunk a bazárban is…
Egyszóval a Kos-i nyaralást annyira élveztük, hogy 3 évvel később újráztunk. (Ugyan az a szálloda, ugyan azok a leander bokrok, stb., …)
A fővároshoz (mily meglepő, azt is Kosnak hívják) közeli Continental Palace szállodában laktunk, melynek parkját csodálatos leander bokrok (ld. bal oldali kép!) övezik. Innen pedig csak egy ugrás a tenger. Két fürdés között a leander bokrok alatt, a hűsítő árnyékban ejtőztünk.
Hozzáteszem, a szigetnek remek a klímája. Bár nyáron meleg van, de az állandóan fújdogáló szél igazán elviselhetővé teszi azt.
Kostól csak egy köpésnyire van a török kikötő- és üdülőváros, Bodrum. Hajóval átmentünk megnézni, nagyon kellemes és szép hely. A nejem nagy örömére jártunk a bazárban is…
Egyszóval a Kos-i nyaralást annyira élveztük, hogy 3 évvel később újráztunk. (Ugyan az a szálloda, ugyan azok a leander bokrok, stb., …)
Athén, 2005. ősz, városnézés
1988-ban és 89-ben már jártam hivatalos kiküldetésben Athénban (a BRG-ből SHR 400 ügyben). Akkor megígértem a nejemnek, hogy oda egyszer kettesben is el fogunk menni. Nos, betartottam az ígéretemet, igaz, erre csak 16-17 év után került sor…
Teljesen önállóan szerveztük az utazást: a neten foglaltunk szállást és repülőjegyet (MALÉV!) is.
Már a korábbi útjaim során az volt a benyomásom, hogy a város nem szép, viszont annál érdekesebb. Most minden nevezetességet megnéztünk: az Akropoliszt, a vele szomszédos Akropolisz Múzeumot, a Likavitosz-hegyi picinyke ortodox templomot, a Parlament előtti Syntagma teret és az őrségváltást (jelzem, nem egy akármilyen ceremónia), a régi olimpiai stadiont, a „kellemes” illatokat árasztó halpiacot, az Omonia teret, a hatalmas kikötőt (Pireusz), az ősi Agorát, stb.
Mivel a 2004-es Olimpiát követő évben jártunk ott, direkt megnéztük az egyik olimpiai centrumot, mely – ha jól tévedek – a korábbi repülőtér helyén épült. Ebben a komplexumban kapott helyet az uszoda, a velodrome, a tenisz centrum, az olimpiai stadion. Sajnos már akkor látszott, hogy mindez előbb-utóbb az enyészeté lesz. Vélhetően a 2004-es athéni Olimpia megrendezése is közrejátszott abban, hogy Görögország államcsőd közeli helyzetbe került…
Teljesen önállóan szerveztük az utazást: a neten foglaltunk szállást és repülőjegyet (MALÉV!) is.
Már a korábbi útjaim során az volt a benyomásom, hogy a város nem szép, viszont annál érdekesebb. Most minden nevezetességet megnéztünk: az Akropoliszt, a vele szomszédos Akropolisz Múzeumot, a Likavitosz-hegyi picinyke ortodox templomot, a Parlament előtti Syntagma teret és az őrségváltást (jelzem, nem egy akármilyen ceremónia), a régi olimpiai stadiont, a „kellemes” illatokat árasztó halpiacot, az Omonia teret, a hatalmas kikötőt (Pireusz), az ősi Agorát, stb.
Mivel a 2004-es Olimpiát követő évben jártunk ott, direkt megnéztük az egyik olimpiai centrumot, mely – ha jól tévedek – a korábbi repülőtér helyén épült. Ebben a komplexumban kapott helyet az uszoda, a velodrome, a tenisz centrum, az olimpiai stadion. Sajnos már akkor látszott, hogy mindez előbb-utóbb az enyészeté lesz. Vélhetően a 2004-es athéni Olimpia megrendezése is közrejátszott abban, hogy Görögország államcsőd közeli helyzetbe került…
Horvátország kies vidékei ismerősek, de az utóbbi időben már nem a legolcsóbb helyek közé tartoznak.
VálaszTörlésMár az autópálya díjak is számottevő költséget tesznek ki.